A humán teljesítménytámogató rendszerek hatékonysága és implementálási stratégiái
Pillérvezető: Dr. Nádasi András, egyetemi docens
Áttekintés és problémafelvetés
2.1 KUTATÓI TELJESÍTMÉNYTÁMOGATÓ RENDSZER PILOT PROJEKTJÉNEK KIDOLGOZÁSA
Elméleti háttér
A mögöttünk lévő fél évszázadban kibontakozott informatikai- és telekommunikációs forradalom megváltoztatta az emberi közlési technikák feltétel- és lehetőségrendszerét.
Az elektronikus-digitális információfeldolgozás, a multimédia, a hipertext, az összekapcsolt adatbázisok és a globális kommunikációs hálózatok radikálisan átformálták információs környezetünket. Adott a lehetőség ahhoz, hogy a world wide web egész világra kiterjedő információs univerzumában fellelhető adattömeg elemeit kreatív és innovatív módon a megértést és a tudásszerzést elősegítő mintázatokba kapcsoljuk össze. A gyakorlatilag korláttalanná vált interperszonális hálózati kommunikáció a tanulás társas jellegének korábban elképzelhetetlen dimenzióit tárja fel. A hipermediális infokommunikációs mintázatok kimeríthetetlen kombinációs lehetőségeiből következően minden individuális agyhoz létezhet egy-egy optimális hatásrendszer-kombináció, amely ─ elvileg ─ lehetővé teszi a személyes tudás szinte korlátlan fejlesztését. A rendelkezésre álló információs erőforrások biztosítják a spontán, önálló tudásépítésnek a megelőző történelmi korokban ismeretlen és elképzelhetetlen formáit és lehetőségeit. A tanulásszervezés és a tanulástámogatás új, személyhez alakítható formái minden korábbi eljárásnál alkalmasabbak lehetnek a megkívánt tudástartalmak, kompetenciák, attitűdök, viselkedésformák hatékony kialakítására, illetve az emberi tevékenységek széles körének optimális támogatására.
Ezek a kulturális környezetünkben igen rövid idő alatt bekövetkezett mélyreható változások komoly kihívást jelentenek mind a neveléstudomány, mind a pedagógiai praxis számára.
A kihívást fokozza, hogy korántsem befejezett, lezárult folyamatokról van szó. Úgy tűnik, hogy a felgyorsult (információ)technológiai fejlődés nem fékeződik, ezért kulturális és társadalmi hatásai nehezen prognosztizálhatók. Az oktatás jövője szempontjából ugyanakkor meghatározó, hogy a leendő kutatók (doktorjelöltek), kutatótanárok és mestertanárok képesek legyenek az új fejlemények rendszerszemléletű értelmezésére, arra, hogy a felszíni, gyorsan változó jelenségek mögött mélyebb, általánosabb hatásrendszereket, összefüggéseket, trendeket ismerjenek fel. A 21. század elején tevékenykedő tudós tanárnak és kutatónak olyan műveltséggel és szemlélettel kell rendelkeznie, ami képessé teszi a későmodern „információs társadalom" megértésére, a folyamatosan bővülő infokommunikációs eszköztár által kirajzolódó lehetőséghorizont felismerésére, és ennek alapján tanári és kutatói tevékenységében manifesztálódó adekvát és konstruktív válaszok megfogalmazására.
A kutatás tárgya és célkitűzései
Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének keretében az előző bekezdésben vázolt kutatás és fejlesztés során létrejött egy olyan kutatócsoport, amely jártasságot szerzett humán teljesítménytámogató rendszerek kidolgozásában és ezek implementálásában. A csoport kialakulása bővítette az intézmény kapacitásait a tudástermelés, illetve kutatás-fejlesztés és innováció terén, és alkalmas a legkorszerűbb nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok hazai adaptációjára is. A csoportban neveléstudományi kutatók, oktatástechnológiai szakemberek, médiaelméleti- és médiainformatikai szakemberek, pszichológusok és informatikusok tevékenykednek. Jelen pályázat keretében olyan elektronikus teljesítménytámogató rendszer pilot projektjének kidolgozását célozzuk meg, amely a kutatói, kutatótanári illetve mestertanári tevékenység támogatását szolgálja (Elektronikus Kutatói Teljesítménytámogató Rendszer, EKTR). A tervezett kutatások és fejlesztések olyan kutatói / humán erőforrás fejlesztési kompetenciák, attitűdök, neveléstudományi- és kutatás-módszertani háttér-műveltségelemek kialakulásának támogatására irányulnak, amelyek elősegítik az elektronikus információ-és kommunikációtechnikai eszközöknek a korábbinál tudatosabb, újszerű, hatékony felhasználását a kutatás folyamatában. A kutatás során szeretnénk feltérképezni azokat a területeket is, amelyek az elektronikus információ- és kommunikációtechnológiai eszközök oktatási és humán-erőforrás fejlesztési célokra történő felhasználásának új perspektíváit jelenthetik. Ezeken a területeken kutatásaink alapkutatás jellegű, tentatív vizsgálódások, amelyeknek futurisztikai és prognosztikai vonatkozásai is vannak.
A kutatás egyik alapfeltevése – amely részben empirikus, részben hipotetikus, tehát a vizsgálat során bizonyítandó (vagy megkérdőjelezhető, esetleg elvetendő) – az, hogy leendő kutatók, a kutatótanárok és a mestertanárok munkájának eredményességét a mai rendkívül komplex, informatizált, hálózati tanulási környezetben az alábbi három témakörben való jártasságuk, tájékozottságuk elmélyítésével lehetne a legjobban elősegíteni:
1. Az online kurzusok, virtuális szemináriumok strukturális és funkcionális jellemzői, perspektívái
2. A blended learning fogalomkör újra-és átértelmezése, teóriák és módszerek azonosítása
3. Az elektronikus tanulási környezetek neveléstudományi értelmezésének új, interdiszciplináris oktatáselméleti jellegű forrásterületei
2.2 KÖZÖSSÉGI MÉDIA, ÉS ÚJMÉDIA KÖRNYEZETI MODELL AZ INFORMÁCIÓ-KÖZVETÍTŐK IKT TUDÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉHEZ
Cél: A digitális átállás jegyében, tényleges interakción – a távoktatási hagyományok levelezve történő tanulás mintáján – alapuló pilot program elveinek kidolgozása a levelező oktatás konzultációs rendszerének teljes megújítására; Közösségi média, és újmédia környezeti modell az információ-közvetítők IKT tudásának fejlesztéséhez címmel.
Célcsoport: Informatikus-könyvtáros szak (médiumismeret), mozgóképkultúra (médiaismeret, médiapedagógia), tanárképzés, pedagógia tanár (elektronikus médiumok), Kulturális örökség szak (kulturális örökség technikai reprodukciója) c. tárgyakban.
Módszer:
Tanítás-tanulás KÖZÖSSÉGI MÉDIARENDSZERREL, ÚJMÉDIA KÖRNYEZETBEN c. részmodul a közösségi médiarendszer sajátosságain alapuló oktatási formák sajátosságait kívánja feltárni és kikísérletezni egy olyan modellt, amely a távoktatás (ortodox) hagyományain és az elektronikus tanulásszervező rendszerek és tanulás korszerű formáin alapulva lehetővé teszi a levelezőoktatás, közösségi (új)média rendszerrel történő megalapozását.
A fő kérdéskör, hogy lehet alkalmassá tenni a távoktatási módszerek és a TO (tükrözött osztályterem) kontakt-online, egyéni és csoporttevékenységeit, valamint a nyílt oktatás szakmai érdeklődésen alapuló szerveződési formáit, a levelező oktatásban történő beágyazódására. A nyitott képzések előkapuja lehet a hallgatók – az első konzultációt megelőző tanulmányi és információs (ETR, Neptun) rendszeren keresztül médiagazdag tartalommal (motiváló videóval, hanganyagokkal, ráhangoló olvasmányokkal) történő felkészítése –, mely alapját képezheti a levelező oktatás valódi konzultáción és kreativitáson alapuló formájának.
Az ingyenes online közösségi tartalomkezelő rendszerek segítségével – különösebb informatikai kompetencia nélkül – elérhető, hogy a diákokat/hallgatókat a tartalom kiközvetítésén túl távolról motiválhatjuk, irányíthatjuk, értékelhetjük, akár párbeszédet folytassunk velük. A tanulásszervezés részben a távoktatás és a Tükrözött osztályterem (TO) módszerein alapul, de a levelező oktatásban megszokott tanulmányi rendhez kell igazítani az egyes ciklusokat, lépéseket. A lépések kialakítását, finomhangolását a kurzuson résztvevők visszajelzései alapján kívánom megvalósítani.
A nyitott képzési rendszer a tanórák látogatása túl olyan ALMA Mater hangulatot is kíván sugározni, amelyet a legkorszerűbb IKT eszközök és a hálózati tanulási módszerek biztosítják a résztvevők számára. Nem csupán nyitott video előadásokat, hanem olyan tanulástámogatási formákkal támogatott kurzusokat tervezünk, amelyek révén a tudásátadás konstruktív elemekkel, egyéni és közösségi tanulási terekkel is kibővülhet, megszólítván így nem csupán az iskoláskorúakat, hanem a felnőtt lakosság azon részét, akik szellemüket karban kívánják tartani fogékonyak az új dolgok iránt, vagy (koruknál, testi állapotuknál fogva) akadályoztatva vannak az iskolaépület a Líceum elérésében.
Kutatási beszámoló, összefoglalás
Kutatási beszámoló: Komenczi Bertalan
Kutatási beszámoló: Forgó Sándor