Széchényi 2020

Digitális átállás az oktatásban


1. PILLÉR

Könyvtárak a humánteljesítmény támogatásban és a helyi kulturális örökség terjesztésében


Pillérvezető: Prof. Dr. Monok István, az MTA doktora

 

Áttekintés és problémafelvetés

 

Problémafelvetés

 

A XXI. század fejlődő technikai lehetőségei megváltoztatják a felnövő generáció információszerzési szokásait, a tanítási-tanulási folyamatokat, mely változásokra a könyvtáraknak reagálni kell. Ehhez a technológia és felhasználási területeinek ismerte szükséges, de nem elégséges feltétel. Rendszerben kell gondolkodni, és az egész intézményre kihatóan végigvezetni a szükséges változtatási lehetőségeket, valamint azok várható hozamát. A humán teljesítménytechnológia (Human Performance Technology) az optimális eredmény eléréséhez vezető stratégia, egyben gyakorlati eljárás-rendszer. A HPT szisztematikus eljárása a teljesítményanalízistől indulva vezeti végig a beavatkozási lehetőségeket, értékeli azok hatásait, valamint megfogalmazza a beavatkozási pontokat, módszereket azon cél érdekében, hogy a rendszer az egyén és a közösség számára egyaránt eredményesen működjön. A hagyományos és az IKT megoldásokra egyaránt koncentrál, középpontjában a humán teljesítmény áll.


A pályázatot megvalósító kutatói teamek munkájában a mai kor kihívásai képeződnek le: elsősorban a humáninformatikai és a mozgóképes világ által támasztott követelmények mentén bontakozhat ki és maradhat fenn tartósan az írott, az orális, az épített vagy a szellemi kulturális örökség. Az előbb említett területek képzési, technikai és esztétikai kompetenciái harmonikusan társulnak a kulturális örökség tartalmának megőrzéséhez, megjelenítéséhez. A nevezett diszciplínák diffúziója jelenleg a legmagasabb szintű megőrzési minőséget teszi lehetővé. A kulturális örökség fenntartásának problematikája alapvető kérdés a jelennek élő információs társadalomban. A gyökerek elvesztése, illetve nem ismerete az egyén identitásának elmosódásához vezethet. A modern oktatás számára óriási kihívást jelentő folyamatnak a megakadályozására több lehetőség is kínálkozik, mi azonban a jelen pályázat keretében kizárólag a digitális megőrzés és megjelenítés területén (szellemi és írott örökség: könyvkultúra, fertálymesterség) kívánunk tevékenykedni.


Szükségesség


Magyarországon kevés tapasztalat áll rendelkezésre a gazdaság területéről származó humán teljesítménytechnológia modelljének közszférában történő hasznosítására, így a tervezett eljárás mintaértékű.


Miként az a módszer is, hogy a szellemi és írott örökségi elemek effektív alkalmazásával történő identitásképzésnek és -megőrzésnek a problematikáját az oktatási szférában kísérleti jelleggel a digitális térben valósítjuk meg.


Kutatási cél


A kutatás célja feltárni azon nonformális tanulástámogatási módszereket, melyekkel a könyvtárak – és egyéb kulturális közintézmények – aktivizálhatják a tanulókat és az infokommunikációs technológiák adta új formákkal nyitottabbá teszi őket a kulturális örökség szellemi-írott kincseinek, hagyományainak (elsősorban az identitásképzési jelleggel bíró, helyi értékeknek) megismerésére, valamint az olvasás élményének igényére.


A kutatás során meg kell ismerni a hazai, valamint nemzetközi módszereket, melyek eredménye egy tudásbázis építésével és megosztásával támogathatná a könyvtárakat, és biztosítaná a későbbi fenntarthatóságot.


A kutatás fontos feladata feltárni az olvasási élmények megosztására szolgáló digitális lehetőségeket: vizsgálva az IKT-eszközökkel történő feldolgozási módszereket, valamint a közösségen alapuló értékeléseket-megosztásokat.


A kutatócsoport feladata egy felmérés formájában tesztelni a különböző megoldási lehetőségek hasznosságát a diákok körében.


A kutatócsoportban dolgozó neveléstudományi doktori iskola doktorandusz hallgatói pilot felmérés keretében több csoportos kísérlet lefolytatásával és adatok kiértékelésével alapozzák meg a kutatást.


A felmérés adatainak tükrében összeállításra kerül egy módszertani kézikönyv, mely az iskola és közkönyvtárak számára nyújt áttekintést az egyes módszerek felhasználási lehetőségeiről.


A kutatás megvalósításhoz nemcsak a diákok által használható digitális lehetőségek összegyűjtése és tesztelése a cél, hanem fel kell tárni a könyvtárak életét befolyásoló és elérhető infokommunikációs technológiákat és alkalmazási lehetőségeit is. Az egyes könyvtárak eltérő informatikai lehetőségekkel, és az ott dolgozó könyvtárosok különböző IKT-kompetenciával rendelkeznek. A kutatócsoport kidolgozza a humán teljesítménytechnológia alkalmazásának lehetőségét a könyvtárak erősségeinek feltárására, a beavatkozási pontok meghatározására, esetleges továbbképzési irányok meghatározására. A HPT eredménye támogatja, hogy a pilot kutatás után előálló módszertani kézikönyvből a könyvtár a hozzá legközelebb állót tudja kiválasztani, biztosítva a sikeres alkalmazást.


További fontos cél az Észak-magyarországi Digitális Repozitórium (ÉDR) létrehozása, amely magában foglalja a történeti vármegyék anyagát is, azaz határon átívelő kutatócsoport munkájával valósítható meg. Az ÉDR koncepciója a következő: Az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrumának határozottan, értelmes együttműködést javasolva kezdeményezőnek kell lennie városi, megyei, majd regionális szinten ebben a kérdésben. Feladat van bőven, és jól megfogalmazhatóak a közös célok: (1) a város, a megye, a régió könyvtári tudás-erőforrásainak koordinált bővítése, (2) a terület írott kulturális örökségnek digitális nyilvántartása, (3) digitális hozzáférhetővé tétele, (4) a lakosság körében disszeminálása, (5) a tudományos kutatás eredményeinek helybeli és (6) országos felmutatása, (7) nemzetköziesítése. Nincsen értelme intézményenként külön digitális könyvtárat építeni. A dokumentumok digitális másolatát több helyen kell azonban őrizni, és a közzétételük legyen jogszerű, és legyen gazdaságilag is hasznot hozó. A digitalizálás koordinációját vállalja magára a Főiskola könyvtára. A koordinálás lépései: a partner könyvtárakkal közösen ki kell alakítani azokat az elveket, amelyek mentén a régió könyvtárai digitalizálnak. Ezek nem szabad, hogy az országos érdekű anyagokra vonatkozzanak elsődlegesen, ellenkezőleg, koncentrálni kell a helyi értékekre, a helyismereti anyagokra (történeti értelemben értve, vagyis a Trianon után levágott regionális részek örökségére is figyelni kell). Helyi kiadványok, helytörténeti, helyismereti anyagok, egy példányos helyi dokumentumok, kézirat együttesek (ezek eo ipso unicumok). Az országos érvényű ügyekben álljanak az országos digitalizálási programok rendelkezésére állományukkal, és aktívan cseréljék digitális anyagaikat. A több helyen megőrzött digitális anyag túlélése nagyobb. Fontos lenne, hogy a Főiskola könyvtára városi, megyei és regionális közös keresőt rak a honlapjára. Előzze meg a Könyvtár a többi szereplőt ebben! Az említett közös kereső lényegében a digitalizálandó anyag nyilvántartása is. A már digitalizált állományokat rendezze a Főiskola egy digitális adatbázisba. Érdemes ezt a munkát úgy is megosztani, hogy a Miskolci Egyetem Könyvtárával lehet párhuzamosan építeni ezt, megosztott anyaggal, vagy ténylegesen két példányban. A megőrzés biztonsága ezt sugallja. A projekt keretében az ÉDR megalapozása történne meg. Ehhez kellő digitalizált alapanyag áll máris rendelkezésre. A meglévő anyagot lehetne tartalmasan bővíteni három ember munkájával a Tittel Pál Könyvtárból. Elsődleges forrás a Főegyházmegyei Könyvtár állománya, ahol az Érseki Líceumi Nyomda termékeinek módszeres digitalizálásával lehetne kezdeni a munkát. Ma már nem elég az egyszerű digitalizálás, rétegelt digitális másolatok és elektronikus facsimilék készítése szükséges, továbbá az elektronikusan létező állományok szabványos visszakereshetővé tétele (metaadatok, Dublin Core).


A helyi értékek ismerete és megőrzése, a szülőfölddel, az oktatási helyszínnel történő azonosulás, azaz az identitás megteremtése alapvető feladat a köznevelési és felsőoktatási intézmények számára. Erre Egerben kiváló lehetőséget kínál a nemrégiben a Szellemi Nemzeti Örökségi Listára felvett helyi hagyomány: a fertálymesterség. Ennek IKT-eszközökön keresztüli megjelenítése, disszeminálása nem várhat tovább. A projekt keretében a digitális átállásra történő módszertan és protokoll kidolgozása történne meg.

 

Kutatási beszámoló, összefoglalás

 

Kutatási összefoglaló


< Vissza