Digitális átállás és médiaműveltség
Pillérvezető: Dr. habil. Szíjártó Imre
Áttekintés és problémafelvetés
A kutatás előzményei, korábbi eredmények
A kutatás előzményei az 1990-es évek végére nyúlnak vissza, amikor kutatócsoportunk tagjai tanulmányokat közöltek munkájuk eredményeiről. A tanulmányok az iskola műveltségképének átalakulását vizsgálták abban a korszakban, amelyet a jelen kutatás a mai szemszögből a digitális átállás korának nevez.
A kutatás közvetlen előzménye az IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt 4.2. almodulja: Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben. Az almodul munkájában az EKF Médiainformatika Intézetének Mozgóképkultúra Tanszéke vett részt.
A projekt szakaszai és a projekttevékenység eredményei:
Kérdőíves kutatás: a mozgóképértési stratégiák vizsgálata általános és középiskolás tanulók körében. Az eredményekről négy tanulmány (két angol és egy orosz nyelven) és három konferenciaelőadás készült, melyek közül az egyiket egy lengyel lap közölte (http://knm.uksw.edu.pl), egy másik egy osztrák lapban megjelenés alatt van (http://medienimpulse.at), az orosz nyelvű a Медиаобразование című orosz lapban, egy pedig magyar nyelven az Új kutatások a neveléstudományokban. Változó életformák, régi és új tanulási környezetek című kötetben. Az előadások az Országos Neveléstudományi Konferencia és az Agriamédia Konferencián hangzottak el.
Tizenkét filmet készült a mozgóképértés fejlesztése témakörében. A filmek a következők: Állatkert a hátizsákban – a valóság mediális ábrázolása. Módszertani óra a földrajztanár mesterszak hallgatóival; Az Éjjel-nappal Budapest, mint morális tanmese. Módszertani óra az andragógia és a szociálpedagógia szak hallgatóival; A szerző halott. Éljen a szerző!" – az alkotói én a mozgóképen. Módszertani óra a mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár mesterszak hallgatóival; Filmválasztási szokások. Módszertani óra a mozgóképkultúra és médiaismeret alapszak hallgatóival; Kreatív munka alapszakosokkal; Kreatív munka mesterszakosokkal; Kockáról kockára. Médiaoktatás Dunaharasztiban. Portrévázlat Korbeli Csilla médiapedagógusról; Fejlesztőmunka gyerekek körében; A mozgóképek használata a konfliktuskezelésben; Az első lépések; A Mozgóképkultúra Tanszék az Agriamédia konferencián; Koltai Lajos mesterkurzusa.
A módszertani mintaóráinkról két recenzió készült (mindkettő külföldön és idegen nyelven), filmeket külföldi és magyarországi rendezvényeken mutattuk be, illetve oktatási segédanyagként használjuk Magyarországon és külföldön.
A kutatás kulcsszavai
Általános és középiskolás tanulók digitális kompetenciáinak vizsgálata, a tanulók mozgókép- és médiaértési stratégiáinak vizsgálata, a médiaműveltség szintjének mérése, az oktatás társadalmi környezete médiaműveltséggel kapcsolatos képzeteinek vizsgálata, az iskolai fejlesztőmunka vizsgálata nemzetközi összehasonlításban.
A vizsgált probléma elméleti háttere
Kutatásunk az elektronikus tanulási környezetek neveléstudományi értelmezését kísérli meg, amennyiben célja a digitális átállás hatásainak vizsgálata az iskola közegében.
Médiaműveltségen a médiához való hozzáférést, a média és a médiatartalmak értését és kritikus szemmel való vizsgálatát, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet értjük, ami kiterjed a média valamennyi válfajára. A befogadó ennek birtokában képes tudatosabban szemlélni azokat a médiaüzeneteket – műsorokat, filmeket, képeket, szövegeket, hangokat és weboldalakat – amelyek a különböző kommunikációs adathordozókon jelennek meg. A médiaműveltség fogalmát a legteljesebb módon az Európai Bizottság 2009. augusztus 20-i Ajánlása fogalmazza meg (2009/625/EK).
Kutatásunk elvi alapját Az európai médiaműveltségi szintek értékelésére vonatkozó kritériumok című tanulmány adja: az ebben javasolt médiaműveltség struktúrát vesszük figyelembe (Celot, López és Thompson, 2009).
A kutatás irányai
1. Iskolai terepmunka. Az iskolai légkör kutatása a neveléstudomány viszonylag új ága. Kutatásunkban azt szeretnénk feltérképezni, hogy az adott iskolában milyen körülmények között folyik a médiaértés fejlesztése, azaz a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása, illetve a médiaértés mint kereszttantervi feladat miként van jelen az iskola pedagógiai tevékenységében.
2. Fókuszcsoportos vizsgálat. A médiaértés vizsgálatában az eddigiekben szinte teljesen figyelmen kívül hagytuk a szülők műveltségképének elemzését. A három fókuszcsoportos interjúban azt szeretnénk feltárni, hogy a szülők hogyan ítélik meg a gyerekek médiafogyasztási szokásait és az iskola feladatait a médiaértés fejlesztésében.
3. Személyes interjúk. A strukturált interjúkat azokkal a tanárokkal készítenénk el, akik szerepet vállalnak a médiaértés fejlesztésében (szaktanárok, az iskolai médiumok munkájában szerepet vállaló tanárok, az iskola nyilvánosságában szerepet vállaló tanárok).
4. Osztálytermi megfigyelések. A médiaműveltség vizsgálatának alapkérdéseiről van szó. Az osztálytermi megfigyelések során a következő kérdéseket célszerű szem előtt tartani:
• A tanuló tudatos-e a mű- és műsorválasztásban?
• A tanuló képes-e azonosítani a mozgóképi szövegek keletkezésének hátterét és a műsorközlő fél szándékát?
• A tanuló a mozgóképi szövegek felismerése után képes-e érvelni a műsortípus mellett?
5. Dokumentumelemzés. Az elemzés körébe vont dokumentumok: helyi tanterv, a médiaértés fejlesztését érintő tantárgyak dokumentumai, a szervezet vonatkozó iratai.
Kutatási beszámoló, összefoglalás