A különböző tanulási keretek modellkísérletei digitális tanulási környezetben
Pillérvezető: Dr. Antal Péter, főiskolai docens
Áttekintés és problémafelvetés
A kutatás előzménye
A jelen pályázat tárgyát megelőző kutatás a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú, IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő pályázat keretében valósult meg.
Az előkutatást az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskolájának több évfolyamának (1. 3. 6. 9 évfolyam) tanulói körében végezték, akik az iskolai tananyag elsajátításához táblagépet (iPad2, Samsung platform) használtak.
Az alsó tagozatos szövegértés-fejlesztés az Értem saját fejlesztésű munkafüzet alapján valósult meg.
A kutatás megalapozottsága
Az elmúlt években pedagógiai kísérleteket folytattunk a teljes elektronikus tanulási környezet kialakítása vonatkozásában. A kísérletek a BYOD filozófia mentén szerveződtek. 2013-ban az elektronikus környezetet tabletekkel egészítettük ki és öt osztályban pedagógiai kísérletet szerveztünk. A kísérlet során nem csak az eszközt adtuk a tanároknak és a tanulóknak, hanem táblagépre fejlesztett tananyagot is kaptak. Ezen túlmenően folyamatos szakmai inkubációt és mentorált innovációt biztosítottunk a pedagógusoknak. A kutatás következő fázisában a formális tanulási keretek mellett a nem formális terekre is nagyobb hangsúlyt fektetünk.
Az egész napos iskola koncepciója ugyanis lehetővé tenne számos olyan osztálytermen kívüli, de az iskola területén elvégezhető fejlesztő, kooperatív IKT-eszközökkel támogatott feladat elvégzését, amellyel fejleszteni lehetne a tanulók szövegértését és problémamegoldó képességét, valamint kollaboratív munkavégzését, beleértve az adaptív alkalmazások használatát, figyelembe véve a tanulók előzetes tudását (Csapó, 2006).
Az ilyen módszerek fejlesztése segíthetné a köznevelés digitális átállását, például a megfelelő tudásbázisok kialakításával és közös fejlesztésével.
Problémafelvetés
Napjainkban a mobileszközök ugrásszerű elterjedése az oktatást sem kerülheti meg. A tanulók számára biztosítani kell a digitális kompetencia fejlesztését, amely úgy valósulhat meg eredményesen, ha a formális iskolai keretek mellett az informális és a nem-formális oktatásban is tevékenyen, kreatívan használják. A BYOD-modell (Hozd magaddal a saját eszközöd), illetve a hozzáférés 1:1 modellje éppen ezen jelenségre próbál meg választ adni azzal, hogy minden tanuló személyes tanulási környezete alakíthat ki a saját eszközén.
Napjaink fő problémája, hogy a köznevelésben, és elsősorban a nem formális oktatásban az IKT-eszközök alkalmazása nem kellő módon kihasznált és a felmérések (Országos Informatikai felmérés; eLemér-gyorsjelentés) is csak nagyon alacsony arányban foglalkoznak ennek vizsgálatával. A hazai és nemzetközi méréseken (pl.: Országos Kompetenciamérés, PISA-mérés) a szövegértés és a problémamegoldás területén az átlag alatt teljesítők száma magas, valamint nagy probléma a második szintű digitális szakadék egyre jelentősebb mélyülése, valamint az, hogy a Máté-effektus hatása a rosszul tejesítők között fokozottan érvényesül. (a jók még jobban, a rosszak még rosszabbak lesznek).
A másik probléma, hogy a pedagógusok kezében nincs olyan tudásbázis, jó gyakorlatokat tartalmazó gyűjtemény, amely segítségével az adódó IKT-vel kapcsolatos fejlesztendő feladatok megoldhatóak lennének a formális és a nem formális tanulási keretekben.
A jelen kutatás tárgya
Jelen kutatás során a nem formális tanulás kereteivel tervezzük korábbi elképzeléseinket és pedagógia kísérletünket kiterjeszteni, amelyben a tervszerű, de nem kifejezetten tanulási célzatú, de jelentős tanulási elemet tartalmazó tevékenységek keretében végzett tanulásra fókuszálunk. Úgy véljük ugyanis, hogy a táblagépek nagyon jó hatással vannak a kreativitás fejlesztésére, például az eszköz multimédiás lehetőségei kapcsán a kreatív médiaalkotás ilyen keretek között történő megvalósítására. Ezzel a törekvéssel nagyon szorosan összekapcsolható, az olyan kulcskompetenciák fejlesztése, mint az anyanyelven való kommunikáció képessége, az informatikai képességek, valamint a tanulás készsége és az általános műveltség. Az IKT-eszközök használata ugyanis kiválóan fejleszti a felfedezéses és más tevékenységekbe ágyazott tanulást, és a szövegértés, a hipertextusban való eligazodás képessége is jól adaptálható ezen eszközökre és beilleszthetőek az egész napos iskola koncepciójába.
A kutatás hosszú tavú hatása lehet a megtanult ismeretek, megszerzett kompetenciák később tanulás, illetve a munkaerő-piaci verseny során történő de facto elismerése.
Kutatási cél
A kutatás során a szövegértésre helyezzük a hangsúlyt, amelyben a történetmesélés (storytellling) és az animációkészítés digitális tanulási környezetben történő megvalósítását szeretnénk minél több korosztályban megvalósítani a formális és non-formális tanulási keretekben. A kreatív médiahasználatban a tanulók és a szaktárgyi pedagógusok egy olyan kooperatív projektmunkát valósítanának meg, amely egy kötelező irodalom feldolgozását jelentené a nem formális tanulási terekben, újmédia eszközök felhasználásával.
Ennek előzményeként a formális iskolai környezetben animáció készítő, valamint történetmesélő szoftverekkel irodalmi műveket dolgoznának fel, amelyben tevékenyen részt vennének az IKT-eszközökkel való műveletek, alkalmazások és közös tevékenységek. Kutatások kimutatták ugyanis, hogy a digitális kompetenciafejlesztés leghatékonyabb módja a tevékenység által történő eszközhasználat, amely számos más készséget (együttműködés, csapatmunka, problémamegoldás) is fejleszt. Az ilyen jellegű feladatok során magasabb szintre emelhető a Robinson-effektus, azaz az elszigetelt tantárgyi tudáselemek összetett feladat során történő alkalmazása.
Az adaptív pedagógiai módszerek és az elektronikus tanulási környezetek fogalmai mind gyakrabban jelennek meg együttesen az irodalomban. Adaptív oktatás, illetve differenciálás minden tanulási körülmény, szervezési mód (frontális munka, csoportmunka, párban folyó tanulás, egyéni munka, teljesen egyénre szabott munka, individualizált munka (M. Nádasi, 2001.)) mellett hatékonyan alkalmazható, jelen kutatásban a táblagépeken való alkalmazás lehetőségének és hatékonyságának a vizsgálata a fő célunk.
Megvizsgáljuk, hogy az adaptív oktatás és az adaptív pedagógiai módszerek miképpen hangolhatóak hatékonyan a BYOD-modell sajátosságaihoz, és milyen eszközök segítségével valósulhat meg. A kutatásunk során arra is keressük a választ, hogy milyen speciális igényeknek kell megfelelni az adaptív oktatás megvalósításához.
Kutatási beszámoló, összefoglalás