Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel
Pillérvezető: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna, főiskolai tanár
Áttekintés és problémafelvetés
A kutatás előzményei:
Jelen pályázat közvetlen előzménye a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt keretében folytatott empirikus kutatás, amelyben a kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan változnak a tanulói képességek az új infokommunikációs technológiák elterjedésével. A kutatás fő kérdésfeltevése az volt, hogy a számítógép-használat gyakorisága hogyan befolyásolja a tanulói képességek fejlődését, és ez milyen összefüggésben van a tanulási teljesítménnyel. A vizsgálatba összesen 492 fő tanulót sikerült bevonni. Az adatfelvétel öt közoktatási intézményben történt, általános és középiskolában. Korcsoportonkénti kvadránsok alapján 3 csoportra osztottunk fel mintánkat, a számítógép használattal töltött idő függvényében. A 25%-os kvadránsig a keveset számítógépező, a 75%-os kvadránstól a sokat számítógépező csoportokat alakítottunk ki, és az ő eredményeiket hasonlítottuk össze a normál használók csoportjával. (25% és 75% között)
Jelen tervezett kutatásunk korábbi előzménye a HEFOP/2006/3.3.2 pályázat kutatási – fejlesztési tevékenysége, melynek eredményeként kidolgozásra került egy tanulásdiagnosztikai kérdőív, és egy olyan számítógépes tanulásfejlesztő program, amely alkalmas a serdülő, az ifjú és a felnőtt korosztályban az önálló – független tanulás kialakításának támogatására. A tanulás kutatása egészen 1998-ig nyúlik vissza a pályázó szervezetnél.
Problémafelvetés – Elméleti háttér
A XX. és a XXI. század fordulója az infokommunikációs technológiák fejlődése révén olyan szintű változások jöttek létre a társadalomban, és a kultúrában, amely jelentősen befolyásolja mindennapi életünket, szokásainkat, életmódunkat. Az internet nemcsak kommunikációs lehetőséget biztosít és segíti az információk létrehozását, tárolását, továbbítását, de megváltozik a tanulás és az emlékezet szerepe is. Átrendeződnek a mindennapi élet tevékenységformái. Joggal vetődik fel az a kérdés, hogy vajon hogyan befolyásolja ez az emberi képességek alakulását.
Napjainkra három felfogás alakult ki az IKT hatásáról az emberi pszichére:
A változások különösen erősen hatnak a felnövekvő új generáció életére, szokásrendjére, pszichés és motoros képességeire.
A „Z generációt" a figyelem időtartalmának rövidülése és a képekben való gondolkodás erősödése jellemzi az elvont gondolkodással szemben. A tartalom helyett a folyamatra helyeződik a hangsúly, az állandó keresési váltásokban előtérbe kerül a felszínes feldolgozás. Olyan veszélyhelyzet áll elő, hogy az IT nevelte nemzedék az állandó itt és most világában él, minden információ után újabb információra vágyik, mindez a múltbeli és jövőbeli mozzanatok háttérbe sorolását eredményezi.
A jelen kutatás tárgya:
Jelen kutatásunk egy keresztmetszeti összehasonlító és feltáró kutatás, amely a 10 – 14 – 18 és 22 éves korosztályban vizsgálja a számítógép-használati sajátosságok mentén az önszabályozó tanulás fejlődésének jellegzetességeit, valamint a tanulás eredményessége, munkamemória és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggéseket.
Kutatási cél
Az önszabályozó tanulás és a munkamemória fejlődési jellegzetességeinek feltárása különböző korcsoportokban. Annak vizsgálata, hogy a tanulási eredményesség milyen összefüggésben áll a munkamemóriával és az önszabályozó tanulás fejlettségi szintjével. Annak megállapítása, hogy a számító-géphasználat gyakorisága és egyéb jellemzői milyen összefüggésben állnak a munkamemória fejlettségével és az önszabályozó tanulás fejlettségével. A kutatási eredményekből levont következtetésekkel a tanulási hatékonyság növeléséhez, a tanulók/hallgatók iskolai sikerességéhez szeretnénk hozzájárulni.
Kutatási beszámoló, összefoglalás